Szeretem a jó közmondásokat, motivációs idézeteket. Feltöltenek, energizálnak. Kivétel is van persze, például a címben említett. Hogy miért nem kedvelem? Mert ezt a frappáns és ostoba választ szoktuk adni akkor, amikor már nagyon unjuk a sok kérdés értelmes megválaszolását. És elfelejtjük hatalmas értéknek tekinteni

Februárban menetrend szerint megtartják az iskolákban a félévi bizonyítvány kiosztása utáni első szülői értekezletet. Egy 20 és egy majdnem 17 éves gyermek szülőjeként voltam már pár szülői értekezleten, és mindig borzadó csodálattal hallgattam, hogy a tanárok mennyi energiát fektetnek bele egy szerintem tökéletesen értelmetlen

Két fiam van. A két fiú ég és föld, tűz és víz, yin és yang, fehér és fekete. Igazi fiú testvérek, akik egyik pillanatban még ütik-verik egymást, a másik pillanatban meg már a legnagyobb szövetségesek, többnyire velünk, szülőkkel szemben. Az egyik magabiztos, a másik

Úgy fejeztem be az előző írásomat, hogy felsoroltam a 2017-es iránytűimet: örömteli tanulás, inspiráció, belső harmónia és felszabadultság. Ma a tanulást veszem górcső alá. Legtöbbünk számára a tanulás egy olyan tevékenység, amely során leülünk egy könyv fölé és megpróbáljuk magunkévá tenni a könyvben megosztott

Végletekig leterhelt és kiégett, fásult tanárok és diákok. Ez manapság egy általános és gyakori panasz, ha az oktatásról, iskolákról úgy általánosságban beszélgetünk. A leterheltség egyik okaként a hatalmas mennyiségű tananyagot szokás említeni, amit minden egyes tantárgyból meg kell tanítani, illetve el kell sajátítani egy