Álljon itt néhány érdekes információ a holland lakosság (gyermek és felnőtt) iskolai végzettségével kapcsolatban:

  • Hollandiában a felső oktatásban résztvevők aránya meghaladja az OECD átlagot.
  • A felnőttek között végzett PISA teszthez hasonló felmérés szerint a holland felnőttek tudásszintje a harmadik az OECD tagállamok között.
  • A korai oktatásban (3-5 év) résztvevők aránya az egyik legmagasabb Hollandiában az OECD tagállamok között.
  • Az OECD országok közül Hollandiában a legalacsonyabb azon fiatalok aránya, akik sem az oktatási rendszernek nem részei, sem a munkaerő piacon nincsenek jelen.
  • A felnőtt lakosság körében az OECD átlagot szignifikánsan meghaladó azok aránya, akik valamilyen felnőttképzésben vesznek részt.

A holland oktatási rendszerről egy szó jut eszembe: szabadság.

A rendszer meghatározó jellemvonása, hogy a jogszabályok a kereteket szabják meg, a keretek feltöltése pedig az iskola feladata.

No de kezdjük az elején! Az alapfokú képzés 4-5 éves korban kezdődik és 12 éves korig tart. Ezt követi a középfokú képzés, ami 18 éves korig tart. A fiatal 18 éves koráig köteles valamilyen teljes idős programban résztvennie, mely biztosítja, hogy olyan tudásra és/vagy képesítésre tegyen szert, amivel képes lesz belépni a felsőfokú oktatásba vagy a munkaerő piacra. A középfokú képzésnek különböző formái léteznek, amelyek mindegyike (egymásra épülve) elvezethet a felsőfokú oktatáshoz.

Az oktatás egyik legfontosabb alapelve az élethosszig tartó tanulás, melynek célja az emberekben rejlő lehetőségek kiaknázása és fejlesztése, és felkészítésük a gyors társadalmi és gazdasági változásokra, melynek megvalósítása intézményesített keretek között működik (az OECD átlagot jelentősen meghaladó arányban vesznek részt felnőttek formális, nem-formális vagy informális képzésekben).

Hollandiában a szülők szabadon választhatják meg gyermekük iskoláját, az iskolák pedig szabadon döntenek az iskola szervezeti rendjéről, a gyerekek csoportokba rendezésének szempontrendszeréről (pl. kor, fejlettségi szint, készségek, stb.). Az iskolák szabadon döntenek az osztályok létszámáról és az egyes tantárgyakra szánt óraszámról is (a jogszabály csak az adott évi minimum óraszámot szabja meg). Továbbá az iskolák szabadon határozzák meg az iskola napi időbeosztását és szabadon választanak a tanítási módszerek és a felhasznált eszközök közül. A technikai eszközök (pl. számítógép, tablet) használata is az iskola döntési jogkörébe tartozik, és majdnem minden tanár használ ilyen eszközöket a napi tanítás során.

Mindezen szabadság mellett a jogszabály mindössze azt a követelményt állítja az iskolák elé, hogy év végéig valamennyi tantárgyat le kell fedni és az alapfokú képzés végére a gyermeket fel kell készíteni a középfokú oktatásra.

Mind az alapfokú, mind a középfokú képzés során léteznek kötelező és opcionális tantárgyak. A nálunk is megszokott tantárgyak (pl. matematika, holland, földrajz, történelem, angol, tudomány, testnevelés, ének, rajz) mellett nálunk az iskolai oktatásban nem lefedett tantárgyak, témák is szerepelnek a kötelező tantárgyak, témakörök listáján. Ilyenek többek között szexuális ismeretek, önbizalom, szociális készségek, közlekedési biztonság, életvezetési készségek, különbözőségek kezelése, politikai ismeretek, egészséges életmód.

A választható tantárgyak elsősorban vallási tárgyúak és további idegen nyelvek. A választható tantárgyak körének meghatározásába a szülőknek is van beleszólása.

A gyerekek teljesítménye értékelésének is a kereteit szabályozza az állam, a többit az iskolákra hagyja. Ezek szerint kötelező évente és tantárgyanként 3 felmérést készíteni, melynek eredményét, valamint a gyermek egyéb tevékenységét (pl. projectmunka, házifeladatkészítés, iskolán kívüli tevékenységek, gyermek fejlődése) az iskola megosztja a szülőkkel. Ilyenkor a szülő betekinthet a gyermek tesztjeibe, munkáiba. Az iskola alkalmazhat ennél gyakoribb felméréseket is és felállíthat köztes célkitűzéseket a gyerekek elé.

Az utolsó évben az iskola köteles egy zárótesztet csináltatni a gyerekekkel, mely alapján az osztályfőnök javaslatot tesz arra, melyik típusú középiskolát tartják leginkább megfelelőnek a gyermek számára. Fontos megjegyezni, hogy ez NEM vizsga, aminek az eredményétől bármi kötelezően függene, bár a megcélzott középfokú iskola megkapja ennek eredményét.

Középiskolából 5 típus létezik. Ezek mindegyikének általános célja, hogy a gyerekek készségeit, tehetségét a folyamatos tanulásuk részeként fejlesszék, és felkészítsék őket a következő tanulási lépcsőre, valamint a társadalomban és a munkaerőpiacon való teljeskörű résztvételre.

A középiskolák, típustól függően önállóan is megállják helyüket vagy egymásra is épülhetnek. Ez utóbbinak véleményem szerint nagy előnye, hogy ezáltal az eltérő ütemben fejlődő gyerekek is lehetőséget kapnak a felsőoktatásba való későbbi becsatlakozásra. Ennek másik előfeltétele egyébként, hogy valamennyi középiskola típus megfelelő alapokkal vértezi fel a gyerekeket.

Felmérések szerint a holland gyerekek a világ legboldogabb gyermekei közé tartoznak. Az iskola kevés stresszt helyez a nyakukba, 10 éves korukig alig kapnak házifeladatot, és az iskolai teljesítmény iránti elvárások mind az iskola, mind a szülők részéről alacsonyabbak, mint számos más országban. A gyerekek az iskolában nem mérettetnek meg egymással szemben, sokkal inkább a saját eredményeik számítanak. A rendszer támogatja, hogy az iskolán kívüli tevékenységekre maradjon ideje és lehetősége a gyerekeknek, hiszen szemükben a gyerek akkor is lehet sikeres, ha az iskolában nem az.

A rendszerrel szembeni kifogásként persze meg lehet fogalmazni, hogy a holland gyerekek így nem tesznek meg mindent annak érdekében, hogy minél jobb jegyeket szerezzenek és kevésbé érzik felelősségüket az iskolai sikereikért vagy a kevésbé jó eredményeikért. Továbbá kifogásolható, hogy bár az átlagos képességű gyerekek számára a kevésbé magas elvárások kedvezőek, ugyanakkor ez a rendszer nem hozza ki a legtöbbet azon jobb képességű gyerekekből, akik képesek lennének többet teljesíteni.

Mindenkire rábízom, vérmérséklete és értékrendje szerint mérlegelje, számára mi a fontos, mit vár el egy oktatási rendszertől és milyen életet kíván gyermekének most és felnőttként.

Legközelebbi bejegyzésünkben egy Hollandiában élő magyar anyuka írását osztjuk meg Veletek. Ő és gyermekei a saját bőrén tapasztalták meg a két iskolarendszer közti különbségeket.

szerző: Regina