Jó ideig kerestem a megfelelő szót arra, amiről ma szeretnék írni, aztán rájöttem, hogy ez az inspiráció. Sokszor van olyan, hogy egy könyv, egy beszélgetés, egy film vagy akár csak egy pillanatnyi élmény megérint bennem valamit. Ott egész mélyen. Ekkor általában még nem tudom, hogy mit, de ha figyelek, érzem, hogy egy gondolat, egy érzés elindult.
A legerősebb inspirációt számomra mások tettei, mások élete adja. Nagyon inspiráló tud lenni számomra, ha valaki képes valamire, amiről én csak álmodoztam, de aztán egy “ááá, ezt én úgysem tudom!” felkiáltással félretettem és meg sem próbáltam, vagy ugyan belekezdtem, de néhány nehézség után feladtam. Számomra a legerősebb inspiráció azonban mindig a másik személyisége. Mert az átüt mindenen, az határozza meg a tetteit, a gondolatait.
Azt figyeltem meg, hogy azok teszik rám a legmélyebb hatást, akik tisztában vannak önmagukkal és elfogadják önmagukat. Belőlük egyszerre árad erő és hit, nyugalom és kiegyensúlyozottság! Ez persze nem azt jelenti, hogy ők hátradőlnek a karosszékben mondván “én ilyen vagyok és kész!”. Ők egyszerűen ismerik önmaguk erősségeit és gyengeségeit, és képesek önmagukat mindezekkel együtt is tisztelni és szeretni. Akik valóban hálásak nemcsak az erősségeikért, de a gyengeségeikért és az elkövetett hibáikért is.
Mert ők a gyengeségeikben, hibáikban nem a kudarcot látják, hanem a tanulási lehetőséget. Tudják, hogy nem kell félni a hibáinktól, hiszen ők azért vannak, hogy rámutassanak, miben tudunk fejlődni, előrelépni. Csak figyelni kell és tisztelni Önmagad. Mert hogy is tisztelhetsz és szerethetsz másokat, ha magadat sem?! És hogy is várhatod el másoktól, hogy tiszteljenek és szeressenek téged, ha még te sem adod meg ugyanezt magadnak?!
Az ilyen emberek mindig inspirálóan hatnak rám és mindig tudok tőlük tanulni: nyitottságot, őszinteséget, önmaguk felvállalását, kitartást….Kívánom magamnak és Nektek is, hogy minél több ilyen emberrel vegyétek körül magatokat akár fizikailag, akár virtuálisan!
szerző: Regina